Coimbra

TDK csere

A vizsgaidőszak kellős közepén lettem figyelmes egy júliusra szóló TDK cseregyakorlatos pótpályázatra, mely Coimbrába, Portugáliába szólt. Nem sok reményt fűzve hozzá jelentkeztem, és szerencsésen elnyertem a helyet. 

UTAZÁS: Az induláshoz nagyon közeli időpontban a legolcsóbb repülőjegyet barcelonai átszállással sikerült megszereznem. Az út nagyon hosszú volt, és fárasztó. Porto 1 órányira volt Coimbrától vonattal, amit metroval lehetett elérni. Nem okozott különösebb gondot a tájékozódás, minden nagyon egyértelműen ki volt írva. Coimbra vasútállomáson a Contact Personom fogadott, aki autóval jött ki értem, elvitt a kollégiumba, megmutatta a fontosabb helyeket a városban, mert én 5 nappal később érkeztem, mint a többiek. Coimbra belvárosa meglehetősen kicsi, mindenhova gyalog el lehetett jutni, de időtakarékosság céljából gyakran taxiztunk, ami összességében olcsóbb volt, mint a buszjegy. 

SOCIAL LIFE: Mi kb. 30-an voltunk Coimbrában, összesen Portugáliában a cseregyakorlatokon viszont kb. 200-an, és a közös hétvégi programok – Lisszabon, Porto—is együtt volt megszervezve. Ilyenkor külön éttermet béreltek számunkra, és mindannyian együtt voltunk a kirándulásokon, az éjszakai bulikon. A contact person-jeink feledhetetlen egyéniségek voltak, szívüket-lelküket beleadták, hogy a lehető legjobban érezzük magunkat. Szinte minden napra volt valami program, gyakran magunknak is szerveztünk, ahová szintén eljöttek a portugálok is. Az általuk szervezett programok közt szerepelt az International Dinner, Welcome és Goodbye Dinner Party, voltunk az óceán parton Figueira de Foz-ban, szerveztek igazi portugál Fados Night-ot, hagyományos portugál „kocsmatúrát”, Skygarden-t, Picnicet, BBQ délutánt, szörfoktatást. Amikor nem volt program, akkor pedig általában nekivágtunk az éjszakának, és felfedeztük a különféle zenés-táncos helyeket  Ami furcsa volt, hogy éjfél előtt senki nem mozdult ki, viszont éjfél után elkezdett megtelni élettel a város. A bulizást is későn kezdik, és szerencsére a napot is, 10 óra előtt szinte semmi sem volt nyitva. A portugál emberek rettentő kedvesek, segítőkészek, csak sajnos képesek sokat késni, amiért nem érzik rosszul magukat…

GYAKORLAT: Én a Biofizika Intézetnél végeztem a tudományos munkámat, ami végül - mint kiderült - egy basic labor munkát takart. Minden nap 10.00-17.00-ig voltam bent, sokszor fakultatívan, hogy jobban belelássak a kutatásba. Több feladatot is rám bíztak, rengeteget foglalkoztak velem, szinte mindenki beszélt angolul. 

SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS: A szállás az egyetemen belül volt, 3 éve épült kollégium, 2 ágyas szobákkal, 3 szobához tartozott egy fürdőszobája, konyha, mosdó. A koli nagyon tiszta, új és rendezetten nézett ki, gyönyörű kilátással. Az egyetem éttermébe kaptunk kuponokat, felhasználhattunk egy másik, távolabbi étteremben is, így sokszor napi 2-szer is ettünk. Az étel az itthoni menzáinkhoz képest klasszisokkal jobb volt, mindig volt saláta, hús és gyümölcs is, bár a leves főzésben nem remekelnek. 

EGYÉB: Az időjárás eléggé kiszámíthatatlan, este 2 pulcsi is kevés volt sokszor, a hajnalok nagyon hidegek. Nappal viszont nagyon meleg volt. Az árak elég magasak, kb. duplája az itthoninak. 

Összességében életre szóló, felejthetetlen élményekkel gazdagodtam, rengeteg barátot szereztem a világ minden tájáról, akikkel mai napig tartom a kapcsolatot. Az óceán hangulata, a portugál hagyományok, az emberek életfelfogása, tradícionális ételeik mind-mind lenyűgözőek, egyszer mindenképp érdemes ellátogatni ide.

Bárczi Enikő