Poznan

2014 júliusában a belgyógyászat nyári gyakorlatomat Lengyelországban, Poznanban töltöttem. Miután megtudtam, hogy Lengyelországba mehetek, egy barátom tanácsára a három város közé, ahová szívesen mennék, Poznant is beírtam. A Lengyelország nyugati felén lévő nagyváros nem okozott csalódást. 

A gyakorlatot egy kardiológiai osztályon töltöttem, a kolitól egy fél órára lévő kórházban. Volt egy fiatal orvos, aki minden nap tudott velem foglalkozni, mindig igyekezett a legérdekesebb dolgokat megmutatni. Voltak napok, amiket szívultrahangon töltöttem, voltam invazív laborban, pacemaker behelyezésen, angiográfián. Mivel ez a kórház egész nyugat-Lengyelország központi kórháza volt, sok érdekes esetet láthattam. Néhányszor segítettem a betegek felvételében, vizsgálatában, főleg, ha ők tudtak angolul. Ha pedig nem történt több izgalmas dolog aznap, elengedtek.
Poznanba vonattal utaztam, de ha Lengyelországba mentek, inkább egy fapados repülőutat ajánlanék, mivel majdnem egy teljes napon át kellett így utaznom. Megérkezéskor az állomásra kijött elém egy CP, aki a szállásra is elkísért. A szállás egy nagy koliban volt, ami az egyetemhez tartozott. Ennek az állapota elment, de azért elsőre kicsit ijesztőnek tűnt. Két főre jutott egy szoba, egy portugál lánnyal voltam egy szobában. A másik szobában két fiú lakott, velük osztoztunk egy fürdőn. Minden emeleten volt konyha, ahová a felszerelést mindenki magával vitte, ezeket én kint szereztem be. Szerencsére elég olcsó minden, talán Magyarországnál is olcsóbb, főleg az ételek.
Ezután kellemes meglepetés volt, amikor egy másik magyar lánnyal rájöttünk, egy városba kerültünk. Első este megismerkedtünk a többi kiutazóval, nagyon jó társaság jött össze a csere TDKsokkal együtt nagyjából húszan voltunk. A helyi diákoknak köszönhetően gyorsan összeszokott a csapat, szinte minden este volt valamilyen közös program. Voltunk állatkertben, lengyel étteremben, aquaparkban. Poznan híres saját croissant-szerű péksüteményéről, ellátogattunk egy pékségbe, ahol mi is kipróbálhattuk, hogy kell ezt elkészíteni. 
Hétvégenként a lengyel szervezők közösen utazásokat szerveztek, amikor más nagyvárosokba utaztunk. Ezeknek a szervezettsége volt, hogy nem volt tökéletes, de ha utánanézett az ember a helyi látványosságoknak, akkor nagyon jó hétvégéket lehetett így eltölteni. Így jutottam el Gdanskba, ahol bár rossz időnk volt, a tengerpart látványa kárpótolt minket. Sopotban buliztunk az első este, ami egy Gdansk mellett lévő népszerű buliváros. A szervezőcsapat elég rugalmas volt, az eső miatt béreltek nekünk ilyen városnéző kiskocsikat. A következő hétvége Varsóban volt, ami rossz hírneve ellenére nagyon érdekes volt. Itt a Chopin Múzeum, és Marie Curie (Skłodowska) Emlékháza tetszett a legjobban. Az utolsó hétvégét pedig Krakkóban töltöttük, ahol az óvároson kívül a második világháborúról és a zsidók történetéről szóló túrán vettünk részt, aminek végállomása Schindler Gyára volt. Mindenkinek ajánlom, ha ezekben a nagyvárosokban jár, csatlakozzon a Free Walking Tour nevű programhoz, amikor lelkes fiatalok borravalóért bemutatják a helyi látványosságokat. Krakkóban volt olyan túrájuk is, ahol éttermek felé elsétálva minden étteremben egy-egy falatot meg lehetett kóstolni helyi különlegességekből pár zlotyért.
A lengyelek összességében egy szimpatikus nép, az ország nagyon sok szempontból hasonlít Magyarországra, mentalitásában, anyagi helyzetében. Amit sajnálok, hogy nem kirándultam, pedig Lengyelország a nemzeti parkjairól is híres. A lengyel ételek közül a pierogi a leghíresebb, ami hasonlít a derelyére, és megtöltik bármivel, amit találnak. Van sült és olajban sült változata is. Kedvenc hozzávalóik szinte bármihez a káposzta és a cékla. Péksüteményekben pedig verhetetlenek. 
Összességében mindenkinek ajánlom Lengyelországot, és bátran jelöljétek meg Poznant is, nagyon barátságos város. Az ország teljesen megér egy hónapot, a hétvégi kirándulásokat semmiképp se hagyjátok ki!

Hörcsik Dorottya