Monastir

Cornides Zsuzsa Izabella ötödéves orvostanhallgató vagyok és 2014 augusztusában a Debreceni Orvostanhallgatók Egyesületének köszönhetően a negyed év utáni szabadon választható gyakorlatomat Tunéziában tölthettem, a Monastiri Habib Bourguiba kórház Kardiológiai osztályán.  A kórház és a szállás is a városban volt. Monastir 170km-re fekszik a fővárostól Tunistól, a Földközi-tenger partján és jelentős idegenforgalmi központja Tunéziának. Különálló lakásokban voltunk elhelyezve, de több épületben. Egy egy lakásban 8-10en laktunk és ketten hárman voltunk egy szobában. Mindenhol volt közös konyha és közös nappali, ahol gyakran rendeztünk közösségi programokat. Összesen kb 20 orvostanhallgató volt gyakorlaton, legtöbben Európából.  A kórház közel volt a szálláshelyünkhöz, minden reggel együtt sétáltunk be a többiekkel. Meglepő módon a taxi nagyon olcsó Tunéziában, így a belvárosba, medinába érdemesebb volt azzal menni. Igaz sokszor oda kellett figyelni, hogy mennyibe is kerül, mert a sofőrök szerettek a turistáktól több pénzt elkérni, de nem történt semmi, ha alkudoztunk egy kicsit sőt, sokszor el is várták. Maga a kórház kívülről szép volt, belülről azonban teljesen más körülmények fogadtak. Őszintén szólva én az első nap meglepődtem egy kicsit, ugyanis a higiéniás szokások és körülmények jóval másabbak, mint itthon. Nagyobb kórtermek vannak kevesebb felszereléssel és pl. számítógép vagy digitális adattárolás egyáltalán nem volt. Szemmel láthatólag azonban ez senkit nem zavart és érdekes módon az első hét végére már én sem lepődtem meg, amikor az orvosok szépen vezetett füzetekbe írják a betegek adatait és kezelési módjait. Az orvosok franciául beszéltek-ez volt a hivatalos nyelv, természetesen otthon és egymás között arabul. Mivel én csak egy kicsit tudok franciául velem angolul beszéltek és sokszor csak miattam a vizitet is angolul tartották. Minden orvos barátságos és kedves volt a cserediákokkal. A gyakorlaton levő többi tunéziai orvostanhallgató is nagyon rendes volt és sokszor ők is jöttek velünk programokra. Közös programokat is gyakran csináltak a helyi szervezet tagjai. A legemlékezetesebb talán a Szahara túra volt. Minden nap együtt ettünk, az ebédet a kórházból kaptuk.  Tunézia nagyon emlékezetes marad számomra, hiszen egy teljesen más világot ismerhettem meg. Amely nagyon vendégszerető és nyitott ugyanakkor mégis zárt,hiszen a vallást nagyon komolyan veszik és az Iszlám szabályai szerint élnek. Szívem szerint ezt a helyet csak annak ajánlanám, aki tényleg valami nagyon mást szeretne mint a megszokott európai kultúra.

Cornides Zsuzsa Izabella