Albacete

Város:
A helyosztó után boldogan válogattam ki a 3 tengerparti várost és írtam fel a jelentkezési lapra az ortopéd osztály mellett. Ebből kifolyólag amikor megtudtam h egy nevesincs kis spanyol városkába tesznek be a semmi közepén félúton Madrid és a tengerpart között, komolyan elgondolkodtam azon, hogy visszamondjam az egészet... amit hála istennek nem tettem meg.
Albacete egy Debrecennél kicsivel népesebb városa Spanyolországnak a maga 250-300e lakosával. Gyalogszerrel bárhova eljuthatsz 20 perc alatt. Szépen rendben tartott, vonzó város. De az igazat megvallva az 1-2 múzeuma, parkja és olcsó boltjaikat leszámítva nincs ott semmi (a csajok televásárolták magukat az olcsó ruhákkal, pl egy Zara;Mango;Bershka-ban harmad annyiba kerültek ugyanazok a ruhák mint itthon). Azalatt az 1 hónap alatt felhőnek még csak nyomát se láttuk, átlagosan 30+ volt a hőmérséklet. Van egy bikaviadalnak helyet adó aréna (Plaza de torros) azonban ez csak szeptemberben a nagy helyi fesztivál ideje alatt van nyitva.

CP-k:
Életem egyik legjobban sikerült 1 hónapos kalandja volt ez. Szerencsém volt mivel egy nagyon jó csapat verődött össze: 1 szlovák, 1 cseh, 1 lengyel, 1 francia, 1 spanyol, 1 dél-koreai és 2 pécsi lány - akikkel ott ismerkedtem meg, és heti rendszerességgel tartom velük a kapcsolatot - illetve jómagam. Szerencsém volt mivel mindegyikőjük jófej volt, közvetlen, főleg a 2 vagány pécsi leányzó. A CP-k már idehaza, kiutazás előtt felvették velünk a kapcsolatot, azonban kérdéseinkre mindig hetekkel később érkezett válasz. Azonban a CP-k mindig drága helyre akarnak vinni! Határozottan meg kell mondani, hogy nem akarsz a legpuccosobb bárba menni, hanem csak olcsó kaját akarsz hozzá jó piával. De ezt valahogy sosem sikerült velük megértetni.
Pontosságuk... finoman szólva tág keretek között értelmezik ezt a kifejezést. Első nap a kórházba menetelkor az emberemmel megbeszélt f9 helyett cirka 9körül ért oda. A szállás során a megadott cím HIBÁS volt, és mivel én később érkeztem a városba 1-2 nappal senki nem tudott kimenni elém az állomásra - amivel nem is lenne baj, elvégre én jártam külön utakon - viszont ezt ők nem interneten beszélték le velem, hanem hívogattak a házi telefonjukról az én mobilomra... . Arról nem is beszélve, hogy a megadott címen a kollégium be volt zárva... telefonon adta meg a címet ahol a többiek már ott vannak, de erre is 3/4 órás a napon várakozás után került sor, mire visszahívott, mert addig nem vette fel azt a drága telefonját a spanyol pajtás.
A pénzünkért nagyon jó szolgáltatás járt, mivel benne volt a szállás + napi 2 kaja (2kor és este 9 körül)

Összességében a CP-okról:
Pro

-szállást egész jól megtudták oldani, 1 embert leszámítva mind szomszédok voltunk (leszámítva az affért, hogy rossz címre irányítottak első nap)
-mindig mellettünk volt valamelyikőjük
-előre a kórházban jól lerendezték a dolgokat,
Contra
-a programokkal kapcsolatos információkat az utolsó pillanatban adták meg (szállás helye, típusa, napi program stb.),
-ha további problémád adódott a kórházban azt már neked kellett megoldanod, mivel ők mondták, hogy segítenek de a mentalitásukból fakadóan mindig elfelejtettek téged.

Utazás:
kb 60e HUF az oda és vissza összesen, 15 kg bőrönd + poggyász, üléssel
Én Madrida utaztam és voltam ott 1 éjszakát, addig körbejártam madridot, pazar város!!!
onnét busszal utaztam át Albacete-be, majd Albaceteből Barcelonába mentem ahol barátaimmal nyaraltam +1 hetet, és utána jöttem csak haza.

Szállás:
-1. szálláshelyem (Residencia José Prat) egy újépítésű kollégiumban volt, ahol 1 fős szobák voltak, saját WC; zuhanyzóval, légkondival és wifivel
itt csupán 2 éjszakát töltöttem, mivel kiderült h bezárják a szezonra azt a kollégiumot, mert kevesen laknak benne, és áttesznek minket egy másikba
-2. szálláshelyem (Residencia Benjamin Palencía) 2 éve épült kollégium, 1 fős szobák, saját wc,zuhanyzóval, légkondival és wifivel, PLUSZ az egészet megfejelte még egy kollégium közepén elterülő közel 20m-es USZÓMEDENCE

Kórház:
A városban 2 kórház volt, én szerencsére oda kerültem ahová akartam, egy ortopéd-trauma osztályra. FONTOS - 10 dokiból 2-3 az aki jól beszél angolul, általában hozzá vannak beosztva a cserediákok, azonban a dokid nem mindig ér rá, lehet beoszt téged átmenetileg más doki alá aki viszont lehet már nem beszéli a nyelvet. (nekem ilyen szempontból nem volt nagy érvágás mert én a nyelvgyakorlás céljából választottam Spanyolországot, viszont hátrányban voltak azok a diákok nálunk akik pechesen rosszul vagy angolul éppen hogy beszélő dokikhoz kerültek). A szállástól kb 5 percre volt a mi kórházunk.
Műtéteknél, ambulancián, sürgősségen voltam benn a dokik mellett, segítőkészek voltak, mindent elmagyaráztak ha kérdeztem, és ha kértem engedtek is, hogy segítsek a munkájukban pl.: gipszelés, gipsz levétele stb. Ebben a kórházban egy egész emelet a műtőknek volt kialakítva, ahol 2-2 műtőszoba volt az egyes osztályoknak (mellkassebészet, fej-nyak, neuro, trauma, stb.). Asszisztálni nem engedtek, ami köszönhető volt annak, h így is kb 7-8 ember volt benn egyszerre egy műtőben, oda se tudtam volna férni ha engednek is. De más műtőkben ált. engedték h asszisztáljon a cserediák.

Programok:
4-5 hétvégéből 2 a tengerpart mellé sikeredett Valencía; Alicante, 1 pedig egy hegyi városba (Cuenca) ami igazán gyönyörű (ide én sajnos nem tudtam elmenni, de a képek alapján lélegzetelállító lehetett). A többi hétvégén szabadfoglalkozás volt. A 2 tengerparti városi programnál egész jól kivitelezték a hétvégét a CP-k, de az éleződés ált.ban ott volt h ki hol akar enni. (pl ők elmentek ebédelni a mekibe vagy KFC-be, míg mi elmentünk egy helyi, iszonyatosan hangulatos kis étterembe).
Albacete mellett szép látványosságok is vannak, ahová saját szervezésben megoldottuk az eljutást, pl.: Chincilla de Monte Aragón, Alcalá del Júcar.

Mindenképp megéri ez az 1 hónap. Nagyon jó tapasztalatokkal bővül az ember, és ha szerencséje van akkor egy igazán jó csapattal töltheti el a gyakorlatát, amellett, hogy a nyelveket is gyakorolhatja. Senki se hagyja ki, ha van lehetősége kimenni.

Kovács Krisztián